A székhelyszolgáltatásról, mint szolgáltatásról alapvetően két jogszabály az Adózás rendjéről szóló törvény (2017. évi CL. törvény) valamint a székhelyszolgáltatásról szóló rendelet ( 7/2017. (VI.1) IM rendelet) tartalmaz alapvető szabályokat.
Az adózás rendjéről szóló törvény 43-as pontja szerint a székhelyszolgáltató az a személy, aki üzletszerű gazdasági tevékenysége során gondoskodik a megbízója (székhelyszolgáltatást igénybe vevő cég, egyéni vállalkozó) iratainak érkeztetéséről, hivatalos és nem hivatalos, üzleti küldemények átvételéről, rendelkezésre tartásáról, továbbá a székhelyhez kapcsolódó kötelezettségek teljesítéséről, ide tartozik az a székhelyhez kötődő valamennyi hatósági kényszerintézkedés is.
A székhelyszolgáltatásról szóló rendelet szerint, pedig a székhelyszolgáltatásról szóló szerződést:
– írásba kel foglalni
– a szerződés nem lehet határozott időtartamú, kivéve ha megbízó is határozott időtartamra alakult
– a székhelyhez kötődő szerződést egy éven belül rendes indokkal nem lehet felmondani
– a székhelyszolgáltatás, székhely helyéül olyan ingatlan vehető igénybe, amelynek a szolgáltató vagy kizárólagos tulajdonosa, vagy az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett használati jog jogosultja
– a szerződésben rendelkezni kell azon iratok köréről amelyeket a megbízó köteles a székhelyen tartani