Milyen vállalkozói cégformák vannak, és milyen szempontokat kell figyelembe venni a választáskor?

Milyen vállalkozói cégformák vannak, és milyen szempontokat kell figyelembe venni a választáskor?

Ha meghoztuk a nagy döntést, hogy belevágunk a cégalapításba, akkor mielőtt még bármit is tennénk, az első és legfontosabb, hogy fogadjunk magunk mellé egy jó könyvelőt.

A könyvelő segítségünkre lesz az ügyes-bajos NAV-os kérdésekben, a cégforma és az adózási forma kiválasztásában, illetve bővebb tájékoztatást kapunk tőle a fizetendő adókról, járulékokról, a minket érintő közterhekről.

Cégalapítás előtt tehát nagyon sok mindent kell átgondolni: mi legyen a cégnév, ki kell választani a székhelyet, meg kell határozni a TEÁOR 2008 szerinti tevékenységi köröket, tisztázni kell a jegyzett tőkét és annak a befizetési részleteit, valamint ügyvezetőt és tulajdonost is választani kell.

Ebben a cikkben szeretnénk eloszlatni a ködfelhőket a különböző cégformák körül, és segítséget nyújtani Önnek, hogy a legmegfelelőbb cégformát válassza ki.

Az egyes cégformákról röviden

Fontos, hogy mielőtt letesszük a voksunkat valamelyik cégforma mellett, megismerjük a Polgári Törvénykönyv szerinti kategóriákat, azaz, a társas vállalkozásokat.

Az egyes cégformák nagyon sok olyan jellemzővel rendelkeznek, amik meghatározzák, hogy milyen tevékenységi körök mellé lehet őket választani.

Érdemes szem előtt tartani az engedélyköteles, és/vagy bejelentés köteles tevékenységi köröket is.

A következőkben ezeknek a polgári törvénykönyv szerinti megfogalmazását és lényegi részeit fogjuk ismertetni.

Közkereseti társaság

„Közkereseti társaság (kkt.) létesítésére irányuló társasági szerződés megkötésével a társaság tagjai arra vállalnak kötelezettséget, hogy a társaság gazdasági tevékenységének céljára a társaság részére vagyoni hozzájárulást teljesítenek, és a társaságnak a társasági vagyon által nem fedezett kötelezettségeiért korlátlanul és egyetemlegesen helytállnak.”

Ez a fajta cégforma leginkább a bizalmon alapszik, éppen ezért a családi vállalkozásokra a legjellemzőbb.

Előnynek tekinthető, hogy közkereseti társaság alapításhoz meglehetősen alacsony kezdőtőke szükséges, általában 5 és 100 ezer forint között szokott lenni a tagok által benyújtott összeg.

A későbbi szavazati joguk mértékét pedig az induláskor bejuttatott kezdő tőke aránya határozza meg.

Hátránya, hogy a társaság tartozásaiért a tagok felelnek a saját vagyonukkal.

Betéti társaság

„A betéti társaság (bt.) létesítésére irányuló társasági szerződés megkötésével a társaság tagjai arra vállalnak kötelezettséget, hogy a társaság gazdasági tevékenységének céljára a társaság részére vagyoni hozzájárulást teljesítenek, továbbá legalább az egyik tag (a továbbiakban: beltag) vállalja, hogy a társaságnak a társasági vagyon által nem fedezett kötelezettségeiért a többi beltaggal egyetemlegesen köteles helytállni, míg legalább egy másik tag (a továbbiakban: kültag) a társasági kötelezettségekért – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – nem tartozik helytállási kötelezettséggel.”

A törvény értelmében tehát minimum 2 főre van szükség betéti társaság alapításához, ahol a kötelezettségi felelősségvállalás nem egyenlő arányban oszlik el.

A beltag lesz az a személy, aki a teljes magánvagyonával felel, a kültag felelőssége viszont csak a bevitt vagyonnal egyezik meg.

Minimális tőkeszükséglet itt sincs, viszont az alapítás jár némi költséggel, tehát semmiképpen sem szabad megfeledkezni a vagyoni hozzájárulásról, az illetékekről, az ügyvédi munkadíjról, a kamarai tagdíjról, vagy a bankszámlanyitással járó egyéb költségekről.

A betéti társasági cégformát 2013 óta egyre gyakrabban választják, a nagy népszerűség pedig annak köszönhető, hogy ha a cég éves bevétele nem haladja meg a 12 millió forintot, akkor a KATA adózási forma is választható.

Korlátolt felelősségű társaság

„A korlátolt felelősségű társaság (kft.) olyan gazdasági társaság, amely előre meghatározott összegű törzsbetétekből álló törzstőkével alakul, és amelynél a tag kötelezettsége a társasággal szemben törzsbetétének szolgáltatására és a társasági szerződésben megállapított egyéb vagyoni értékű szolgáltatásra terjed ki. A társaság kötelezettségeiért – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – a tag nem köteles helytállni.”

Egy Kft.-t alapíthat akár egy ember is, viszont a kezdőtőkének mindenképpen el kell érnie a 3 millió forintos összeget.

Abban az esetben, ha több tag alapítja, minden tag törzsbetéti hozzájárulásának el kell érnie a minimum 100 ezer forintot.

Ellentétben a közkereseti társaságokkal, a kezdeti hozzájárulás mértéke nem mindig egyenesen arányos a szavazati jog mértékével.

Ahogy a cégforma nevében is benne van, a tagok csak korlátolt felelősséggel tartoznak a cég felé, amit a saját törzsbetétük mértéke határoz meg.

Az alapítás 2017. március 16-a óta illetékmentes is lehet, és igénybe vehetjük az egyszerűsített elektronikus eljárást is.

Ilyenkor egyedül az ügyvédi költségért kell felelni – ez a törvény érvényes a közkereseti társaságokra és a betéti társaságokra is.

Részvénytársaságok – Nyrt. , Zrt.

„A részvénytársaság olyan gazdasági társaság, amely előre meghatározott számú és névértékű részvényből álló alaptőkével működik, és a részvényes kötelezettsége a részvénytársasággal szemben a részvény névértékének vagy kibocsátási értékének szolgáltatására terjed ki. A részvénytársaság kötelezettségeiért a részvényes – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – nem köteles helytállni.”

Ez a fajta cégforma általában a nagyobb vállalkozásokra jellemző, illetve vannak olyan tevékenységi körök, amiknél nem is lehet más vállalkozási formát választani, ilyen például a banki, vagy a biztosítási szféra.

A részvénytársaságok esetében az összes részvény névértékének összege az alaptőke része.

A zártkörűen működő részvénytársaságok (Zrt.) esetében az alaptőkének el kell érnie a minimum 5 millió forintot, a nyilvánosan működő részvénytársaságoknak (Nyrt.) pedig a minimum 20 millió forintot.

A Zrt. és az Nyrt. cégformákat nem szabad összekeverni, attól függetlenül, hogy az alaptőke mindkét esetben a befektetett részvényeken alapszik.

Lényegi különbségeket hordoznak magukban, ilyen például az is, hogy a nyilvánosan működő részvénytársaságok részben és egészben forgalmazzák a részvényeiket.

Szeretnél még többet megtudni a cégformákról?

Ahogy láthatjuk, a vállalkozói cégformák meglehetősen sokrétűek, illetve rengeteg jogszabály övezi őket.

Egyetlen cikkben le sem lehet írni minden fontos információt, ezért mindenképpen javasoljuk, hogy alaposan nézzenek utána a választott cégformának, mielőtt még véglegesítik a döntést.

A szaktanácsadáson sosem szabad spórolni, hiszen nagyon könnyű elveszi a jogi útvesztők erdejében, és szerintem senki sem szeretné, ha a cégalapítás sikeressége ezen múlna.

Kérdése van?

Esetleg máris belevágna a cégalapításba?

Keressen minket bizalommal!

Call Now ButtonTÁRCSÁZOM