A cégvezető személye egy gazdasági társaság életében

Egy gazdasági társaság megalapításakor nagyon sok olyan tényezővel találjuk szembe magunkat, amik alapos megfontolást és felelős döntéshozatalt igényelnek.

Legyen szó akár a cégforma megválasztásáról, vagy cégnévről, minden apró, olykor jelentéktelennek tűnő lépés hozzájárul ahhoz, hogy a vállalkozásunk sikeresen és olajozottan működhessen.

Egy vállalkozás azonban egy emberek által működtetett szervezet, éppen ezért nagyon fontos, hogy a különböző szerepkörök megválasztására különös figyelmet fordítsunk.

Nagyon fontos, hogy egyes pozíciókban megfelelő szaktudással ellátott személyek álljanak, valamint a jogi előírásoknak is megfeleljenek.

Hiszen egy-egy jól meghozott döntéssel akár az anyagi kiadásainkon is csökkenthetünk (https://topcegalapitas.eu/ki-lehet-ugyvezeto-es-milyen-jarulekokat-kell-utana-fizetni/).

Ebben a cikkünkben a cégvezető személyének a témakörét fogjuk körüljárni, vagyis azt, hogy ki lehet cégvezető és ki nem, valamit milyen jogi szabályozásoknak kell megfelelnie, és milyen felelősségvállalás terheli.

Cégvezető, vagy ügyvezető? A kettő nem ugyanaz!

Sokszor előfordul az, hogy a köznyelvben keverjük a cégvezető és az ügyvezető fogalmát, azonban a kettő közel sem egy és ugyanaz.

Míg egy gazdasági társaság ügyvezetője a vezetői feladatokat látja el mint vezető tisztségviselő, addig egy cégvezető azokért a mindennapi operatív vezetői feladatokért felelős, amit az ügyvezető határoz meg a számára.

Természetesen érthető, hogy miért fordulnak elő kavarodások, ám a Polgári Törvénykönyv jogi rendelkezései mind feladatkörben, mind pedig jogosultságban különbséget tesz a kettő között.

Mi a fő különbség?

A Ptk. szerint, a cégvezető az a személy, aki segíti a vezető tisztségviselők, ügyvezető(k) munkáját, feladatait munkaviszonyban végzi el, de mindettől függetlenül általános döntési jogkörrel is felruházható.

Abban az esetben, ha egy nagyobb vállalkozásról beszélünk, ami számos telephellyel és/vagy fiókteleppel is rendelkezik, akkor ezeken a helyeken több korlátolt felelősségű cégvezető is kinevezésre kerülhet.

Egy cégvezető általános képviseleti jogokkal rendelkezik, további kiterjesztett felhatalmazásról az ügyvezető dönthet, például, hogy a cégvezetőnek van-e joga képviselni a gazdasági társaságot, vagy sem.

Tehát, az ügyvezető rangban és hatáskörben is a cégvezető felett áll.

A cégvezető a gazdasági társaság alkalmazott munkavállalója

Ahogy azt már korábban említettük, a Polgári Törvénykönyv kimondja, hogy a cégvezetőnek munkaviszonyban kell állnia, tehát a cég által alkalmazott személynek kell lennie.

Ebből az állításból az következtethető, hogy a cégvezetői munkakör és a tisztség maga elvonatkoztatható egymástól, hiszen a kijelölt személynek már rendelkeznie kell az adott gazdasági társaságnál valamilyen meghatározott munkakörrel.

A későbbiekben azonban az sem lehet kizárt, hogy a cégvezető munkakörét végül teljes egészében a cégvezetői feladatok fogják kitenni.

A munkaviszonyi státusz értelmében azonban a cégvezetőre is ugyanazon munkajogi szabályozások érvényesek, mint egy általános munkavállalóra.

Így a cégvezetőnek az sem áll jogában, hogy meglévő státuszát és jogosultságait valaki másra ruházza át.

Ki jelöli ki a cégvezetőt és milyen összeférhetetlenségi szabályozásoknak kell megfelelnie?

A cégvezető személyét a gazdasági társaság legfőbb szerve jelöli ki és ruházza fel a szükséges jogosultságokkal, valamint meg kell felelnie a vezető tisztségviselőkre vonatkozó összeférhetetlenségi szabályozásoknak is.

Ennek értelmében a cégvezető nem szerezhet részesedést gazdasági társaság működéséből (ez alól kivételt képeznek a nyilvánosan működő részvénytásaságok), valamint nem vállalhat cégvezetői tisztséget olyan gazdasági társaságnál, aminek a főtevékenysége megegyezik a már hatályban lévő cégvezetői posztjának főtevékenységével.  

Ha a cégvezető mégis új cégvezetői tisztséget fogad el, akkor azt egy 15 napos határidővel számolva az elfogadás napjától köteles bejelenteni.

Ami pedig talán az egyik legismertebb összeférhetetlenségi ismérv, hogy hozzátartozó, illetve maga a tisztség képviselője nem köthet olyan szerződést a gazdasági társasággal, ami a saját javát szolgálja és a cég főtevékenységi körébe tartozik.

Kártérítés és felelősségvállalás

Nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy az a munkavállaló, akit cégvezetői jogkörrel ruháztak fel, olyan külső felelősséggel tartozik a cselekedetei után, ami hatással van a cég működésére és életére.

Abban az esetben, ha egy harmadik személynek kárt okoz, aki a társaságon kívülálló személy, akkor a károsult harmadik személy kártérítést követelhet a társasággal szemben.

Tehát, egy harmadik személynél bekövetkezett káresemény esetén a társaság vállalja a felelősséget (kifelé nézve), de magát a kár megtérítését követelheti adott esetben a cégvezetőtől, vagy az ügyvezetőtől.

Természetesen itt is vannak olyan esetek, amik kivételt képeznek az utóbbi állítás alól:

  • egyetemes felelősségvállalás lép életbe abban az esetben, ha a kárt szándékosan okozták
  • rendhagyó szabályok lépnek életbe abban az esetben, ha a káresemény azért következett be, mert a kár okozója megsértette a gazdálkodás szabályait.

Fontos megemlíteni, hogy ezek a szabályozások csak akkor érvényesek, ha a cégvezető képviseleti jogkörében tevékenykedve okozta a kárt.

A Polgári Törvénykönyv arra az esetre nem tér ki, ha a cégvezető, felelősségi jogkörén kívül, magánemberként okoz kárt egy harmadik személynek.

Kérdése van? Állunk rendelkezésére!

Ha esetleg cégalapításon gondolkodik, de vannak megválaszolatlan kérdései, keressen minket bizalommal.

Egyik legfőbb célunk, hogy segítsük az ígéretes vállalkozások sikeres elindulását, valamint tanácsokkal lássuk el Önt, hogy a jövőben is olajozottan tudja működtetni vállalkozását.

Legyen szó akár a szerepkörök kiosztásáról, akár a székhely vagy a cégforma megválasztásáról, örömmel fogadjuk kérdéseit!

Egy tudatos és legfőképpen sikeres vállalkozó alapismérvei, hogy tisztában van a cégalapítás minden pontjával, ismeri a jogi szabályozásokat és rendelkezéseket, valamint folyamatosan naprakész a változásokat illetően.

Érdemes tehát alaposan átgondolni az egyes szerepkörök kiválasztását, illetve azt is, hogy kit milyen jogkörrel ruházunk fel, hiszen a bizalomnak és a megfelelő szakértelemnek kéz a kézben kell járnia, hogy éjszakánként abban a tudatban hajthassuk álomra a fejünket, hogy a cég vezetése a lehető legjobb kezekben van.

Maradt még kérdése, vagy talán már csak néhány lépésre van a cégalapítástól?

Keressen minket bizalommal!

Call Now ButtonTÁRCSÁZOM